 A folyó maga a jelen. Tisza-medenceA Tisza-medence Európa egyik legfestoibb tája. A hegyi patakok, a kanyargó
folyók és a változatos árterek szemtanúi lehettek az első ember letelepedésének,
az emberi kultúrák felvirágzásának és eltunésének. Ez a vidék, mely a
maga nemében páratlan kultúrájú, és annak ellenére alkalmas színtere a
természettel és az egymás melletti békés együttélésnek, hogy a politikai
határok oly' sokat változtak az évszázadok alatt.  A Tisza folyó a vízgyűjtő gerince, állandó és meghatározó eleme annak a számos kultúrának, mely ezen a területen él. Egyben szimbólum is, amely mindannyiunkat összeköt.  A Tisza-medence öt országot érint, területének nagysága körülbelül 150.000 m2. A folyó vízgyűjtője rendkívül változatos, valamint sokszínu természetes és természet közeli élőhelyekből tevődik össze. A hegyvidék ökológiai rendszerei az őshonos erdők, alpesi rétek, barlangképzodmények,
patakok, vízesések, tőzegmohalápok és gyógyforrások. Az alacsonyabb területek
jellemző élőhelyeit a holtágak, maradványvizek, homokpadok, ártéri erdők,
mocsarak és mocsárrétek alkotják. Ezt a medencét változatos vizes és ártéri
élőhelyek alkotják, valamint folyóvizek alkotják, amelyek élőlényei között
sok az endemikus és ritka faj.  A régió természeti értékeit sok tényező veszélyezteti és ezek sérülhetnek,
degradálódhatnak. Hegyvidékekben:
Alacsonyabb területeken:
A Tisza-medence erdői és felszíni vizei felbecsülhetetlen kincsek. De a gazdasági és társadalmi átalakulások, mely a közép-kelet-európai országokat jellemezte és jellemzi, nagy károkat okozott és okoz ma is. Az együttműködő társadalmi szervezetek és más intézmények úgy érzik, hogy a Tisza-medence nemzetközi összefogást érdemel és az egyik ökológiai építőköve a közös Európánknak. Lesznek-e még folyóink?
| letölthető [1708 kb] |
